El se hiszem ma 4 hónapos az én picike fiam:) nagyon megy az idő, 4 hónnap ezelőtt nem hittem volna h ezen a napon születik meg a mi kis kicsi kincsünk. Annyira boldoggá tett minket h az már hihetetlen, én is sokkal jobban szeretem apát mióta van egy pici fiunk. tényleg csak az tudhatja milyen boldogság egy gyermek akinek van. Imádok vele lenni, minden percet kihasználni, kis mosolygósommal.
ma nagyon sokat jöttünk mentük, voltunk piacon sétáltunk 2 órát, kapott Martin névnapjára előre zoknikat meg egy plüss takarót mamitól. a másik mamitól meg azt kapta amit a börzén vásároltam,
aztán ettün és utána elmentünk a cba ba vásárolni, az ismét 1 óra csavargás, aztán ettünk, főztem, aztán séátltunk megint, voltunk postán meg textil boltba, néztem táskához anyagot, mert anyu varrónő és var nekem egyszerű nagyobb szép lila táskát. mert nem látok sehol olyan ami tetszene és így olcsóbb is. így megint sétáltunk másfél órát, hazajöttünk befejeztem a főzést, hazaért apa ettünk, Martin is evett fini szilvát. aztán játszottunk picit, és ujra kiemtünk a levegőre, aztán voltunk barátoknál és 7 után jöttünk haza. MArtinnak picit meg is kapta a nap az arcát, picit piros lett. de jól esett neki a sok levegő. holnap is kimegyünk biztos vagy 2x, mert holnap vasalnom kell, meg ezt azt csinálni.
2009.04.02.
megjelent a cikkem a szüléstörténetemmel. örülök neki.
ma ismét sokat jöttünk mentünk, Martin aludt nagyokat. kapott egy cuki sapit ma, majd lefotózóm benne,
apával gépeztek ma , nagyon lestek valamit, itt a fotó róla.
2009.04.06.
Jól telt a hétvége, sokat sétáltunk ebbe a szép időbe, Martin nagyokat aludt a levegőn, kis piros lett az arca, megkapta őt a napocska. nem szereti a napot , nagyon sír ha a szemébe süt, de persze biztos idővel megszokja. Újabban elakarja kapni a zenélő körforgót, nyúl érte. és bürrög és a nyálával bugyborékol, imádom, kis manó:) kis mosolygós manó. tavaly ilyenkor már a pocakban nőtt. jó volt azért a tavalyi nyár is, jó volt pocakosnak lenni és érezni ahogy rugdos a mi kis pici fiunk. na meg jó volt izgulni hogy vajon lány vagy fiú lakik odabent mert ugye 24 hétig nem tudtuk. kis szégyenlős volt a drágánk. nem hittem volna h egy ilyen csodás pici fiunk lesz, boldoggá tett mindenkit. és annyira jó a haverok is imádják, nem tűntek el, hanem inkább mondják h vigyük Martint is ha megyünk át. és ez annyira jó érzés. Olyan rossz h egyre szarabb ez a világ és így egyre kevesebben vállanak babát. de én megmondtam legyen bárhogy , lesz tesója Martinnka, és bízom benne hogy legkésőbb mire suliba megy műr lesz tesó, persze előbb tervezzük, de hát majd meglátjuk hogy alakul, nagyon vágyom mégegy gyerkőcre de legelőbb akkor ha már ovis lesz manóka, mert midnen percét kiakarom élvezni annka h itthon vagyunk, tanítani őt, játszani vele sokat. és persze mivel nem szeretnék már 3. babát , így annál jobb ha később jön a tesó, mert tudom h akor még kiélvezem a pocisságot és utána már csak az emlékeimbe fog élni. ebbe a világba sajnos azért már 3 gyerkőcöt nem merek bevállalni. pedig persze jó lenne, mert csodás dolog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése